2011. március 28., hétfő

Angyalok

 Sokan nevetnek, ha angyalokról beszélek, pedig itt vannak körülöttünk, és segíteni akarnak nekünk. Nem látom őket, mégis tudom, vigyáznak rám. Eleinte esténként szoktam velük beszélgetni, na, jó, helyesbítek, én beszélek hozzájuk, de sokszor elaludtam közben. Egy hete kitaláltam, átteszem reggelre ezt a ceremóniát. Megköszönöm Istenek és nekik az előző napot, valamint minden napra akad mondandóm nekik.

Hétvégére esőt jósoltak, pedig testvérem most ért rá, hogy segítsen felásni leendő veteményes kertemet, mert hát én ügyesen megrántottam a derekamat. Ráadásul messziről jött, hisz 150 km-re lakik. Aggódva hívott, érdemes-e elindulnia, mert náluk már be van borulva. Én válaszoltam, hogy megkértem az angyalokat, legyen olyan idő, hogy tudjunk a kertben dolgozni. Persze, nevetett, de eljött. Egy csepp eső sem hullott az égből, sőt még a Nap is előbújt időnként. Minden a tervek szerint alakult. A vasárnapi ebéd után, megjegyeztem, látjátok, mondtam én, hogy segítenek az Angyalok.
Alig, hogy délután elindult haza, megjelentek a szürke kis felhők és cseperegni kezdett.

Ezek a történetek erősítik a Hitemet! Köszönöm Angyalkák! 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése