Válaszok, jelek...

Hajlamos vagyok sokat agyalni. A reggeli zuhany alatt néha percekig elmerengek, és néha, sajnos, számomra is kedvezőtlen irányba terelődnek gondolataim. A hétvégén is tépelődtem, vajon, egyszerűen hagyjam a dolgokat a maguk menetében folyni, vagy fussak elébe, és tudjam meg minél előbb az „igazságot”. Vajon mi az igazság? Vajon sejthető mi lesz a jövő? Vajon biztosan tudni akarom előre? Ezen mondatokkal a fejemben, már felfrissülve leültem szokásos reggeli tejes kávám mellé és elővettem az aktuálisan könyvemet, Coelhonak Az alkimista c. regényét. Olvasom, és egyszer csak megértem, itt van előttem a válasz a kérdéseimre.

„… megkérdezte a tevehajcsárt, miért érdekli őt annyira a jövője.

- Hogy tehessem a dolgomat - válaszolta a tevehajcsár. - És megváltoztathassam, amit nem szeretnék, hogy megtörténjen.

- Csakhogy az már nem a te jövőd lesz - jegyezte meg a jós.

- Akkor talán azért szeretném ismerni a jövőmet, hogy felkészülhessek arra, ami következik.

- Ha jó dolog lesz, kellemes meglepetést jelent majd - mondta a jós. - Ha rossz lesz, már akkor sokat fogsz szenvedni miatta, amikor még be sem következett.

- Azért akarom ismerni a jövőt, mert ember vagyok - mondta neki végül a tevehajcsár. - És az emberek a jövőjükért élnek.

  A jós egy kis ideig hallgatott. …

… Amikor az emberek hozzám fordulnak, akkor nem kiolvasom a jövőt, hanem találgatom. Mivelhogy a jövő Istené, aki csak rendkívüli körülmények között szokott felfedni. …A titok a jelenben rejtőzik; ha a jelenre összpontosítasz, meg tudod jobbítani. És ha jobbá tetted a jelent, akkor az is, ami utána következik, jobb lesz. Felejtsd el a jövőt, s éljed életed minden napját a Törvény tanítása szerint, és abban a hitben, hogy Isten gondoskodik gyermekeiről. Minden nap magában hordozza az Örökkévalóságot.”

A jelek mindig körülöttünk vannak, csak néha nem vesszük észre.
Figyeljünk, járjunk fürkésző tekintettel, nyitott szemmel és mindenre megkapjuk a választ.
Legyünk nyitottak!