2011. május 16., hétfő

Blogtársamnak: A Sólyom, mint szimbólum...

 

 

A MITIKUS SÓLYOM, A MÁGUSOK (MAGYAROK) SZENT MADARA

A sólymot Isten és a Nap madarának, nemzeti azonosságunk legalapvetőbb szimbólumának tekintették.
Az ősi hitvilágban a sólyom Kök Tengrinek, az Ég Urának jelképes kifejezője és égi küldötte.
Kínában már Kr.e. 2000 körül is létezett solymászat. Misz-tikus gyorsasága, kecsessége, és éleslátása miatt kedvel-ték. Mozdulatok feletti uralom, türelem, lehetőségek felis-merése, gyorsaság, pontosság jellemzi.

Először Egyiptomban tűnik fel, mint szakrális, hatalmi jel-kép, az Ég Uraként az egész eget átfogó sólyommadár, szemei a Hold és a Nap, szárnyai átölelik az egész földet.
Ré Napisten fia Hórusz, akit sólyomfejjel ábrázoltak, és a felkelő napot személyesítette meg.
Tehát égi származással rendelkező szakrális uralkodók, fáraók, istenkirályok mögött és feje felett ott a szent Napsólyom, a Turul: az égi származást bizonyító totemál-lat.
Az Égi Sólyom, akivel az Ég költözött le a Földre.

A skandináv mitológiában Loki isten sólyommá változva lopja vissza az ifjúság aranyalmáit.
Ötödik századi kopt-keresztény domborműveken jól láthatóan a szentlélek állataként, fekvő női alakot termékenyít meg a sólyom. De a korai ír domborműveken is jól látha-tóan fontos szakrális szerepet tölt be a szent sólyom. Ilyen a spirituális nemzés, a nemzet „fölött” levés kitárt karokkal, védő pozícióban.
A hunok és a magyarok számára az Ég Ura jelentésének misztériumát a mitikus sárkányjelkép mellett az élővilágból a sólyom fejezte ki a leghatásosabban.

A mágusok (magyarok) szent állata a kerecsensólyom volt, de a későbbi időkben a hunok szent madarát, a turult is egyenrangúnak tekintették a kerecsennel, a két madárfogalom egybeolvadt. „.. a solymárok ünnepén, amelyet a régi nyelvben karácsonynak (kerecseny) nevez-nek” – „sok nép viszi oda madarait, amit a mágusok megáldottak”. A táltoshitet elpusztítani akaró inkvizíció peranyagaiból tudjuk, hogy „ … karácsonykor a lakosság a táltosok vezetésével a ’fiatal sólymokat avatja’ …”.
Ordos-pusztán (Mongólia) talált több mint 2000 éves hun királyi korona legfontosabb jelképét, a türkizből és arany-ból kialakított sólyom képezte, és ez magyarázza az ősi magyar mítoszok turulsólyom legendáját, jelképezve a hun királyok isteni küldetését, amely tovább élt a magyar mítoszokban is.

A Turul-sólyom egy magasabbrendű látásmódot szimbolizál. II. András táltoskirály a Mátra erdejében gyakran va-dászott gyönyörű szép sólyommadarával. A sólyom volt a király totemmadara. A magyar király révülés közben só-lyom szemével látja a világot. Egy alkalommal elrepül, és nem jön vissza a sólyommadár. Mindenki őt keresi a ki-rály kíséretéből. Gábor szerzetes, András király régi, öreg vitéze hét éjszaka keresi a madarat, míg megtalálja, ami-ért egy kívánságát teljesíti a király. A kívánság így hang-zik: „Sokan vagyunk olyan vitézek, akik már csak a szent élet útján járunk, és elmélkedő életet folytatunk. Megkérjük a királyt, hogy létesítsen számunkra kolostort és szerze-tesrendet!” [A legenda Gyöngyös környékéről való, a templom nyomai régészeti topográfiákból ismert. /Sz.L.: Két Hollós)]
Az Esztergomhoz közeli várban lakó sólyomlovagokról szóló legenda is említhető itt. A sólyomlovagok szerzetes-rendjének neve: a Szent Sír Őrzői.
A Fehér Sólyom többletjelentéssel bírt, ezek a világítás, fényesség, tisztaság, eredetiség, spirituális őrzés. A múlt dicső fejedelmeinek, vezéreinek szellemei, „lélekmadarai”.

A kerecsensólyom szeme alatt látható feltűnő tollrajzolat optikailag felerősíti a nézés kifejezését, ezért lett a „min-dent látó udzsat-szem” a távolba látás és a sebezhetetlenség szimbóluma, s ezért nagy becsben tartott amulett.

A Sólyom szeme a Nap szeme, mely minden dolgot megvilágít. Legmagasabb énünk visszatükröződéseként ő a mindent látás, a mindent tudás és minden létezés. Az élet és a szent utak védelmezője, az ihletről gondoskodó lény. Azt üzeni, hogy tiszta látással minden dimenzión keresztül a dolgok lényegébe láthatunk.

Forrás:
http://www.temesvarigabi.eoldal.hu/cikkek/magyar_-taltos_-rovas_-osi-hit/a-mitikus-solyom_-a-magusok-_magyarok_-szent-madara.html

Gyökereink...


A pénteki Avatara előadás témája Nimród volt. Minden eddigi előadását élveztem, de ez teljesen magával ragadott. Még órákig tudtam volna hallgatni.

Azt hiszem, talán a Világban zajló válságok miatt, talán a sokszor nehéznek és reménytelenek tűnő napi harcok miatt, egyre többen keresik gyökereiket. Gyönyörű hagyományaink voltak, melyek homályba vesztek. A mesék, melyek régen apáról fiúra szálltak, elvesztek. Vagy talán még sem?  Ereinkben apáink vére folyik, a Lelkünk mélyén még ott élnek az emlékek. Eszembe jutott apukám, aki rajongott a lovakért és napokig gyászolta, első, már idős korban elhunyt lovát. Azt figyeltem meg, egyre több helyen látok kisebb-nagyobb lovardákat. Talán az sem véletlen, hogy egyre erősebb bennem a vágy, hogy megismerkedjem a solymászattal. 
Pénteken ismét kaptam egy megerősítést, ahhoz, hogy megtaláljam a számomra kijelölt utat, szükséges tudnom, honnan jöttem. Az én feladatom egyike, mely a horoszkópomban is megjelenik, a múlt megértése. Át kell értékelnem, meg kell ismernem gyökereimet. 


2011. május 10., kedd

Véletlenek nincsenek...

 Ma reggel eszembe jutottak barátnőm szavai, amiket még tavaly nyáron mondott.
Vannak pillanatok, amikor nem értjük, miért úgy történnek a dolgok, ahogy. Talán bosszankodunk, bánkódunk. Utólag mégis rádöbbenünk, pontosan így kellett lennie.
Azt az utat kell végig járnunk, ami legjobban szolgálja fejlődésünket, és bár néha értetlenül állunk az események előtt, mégis, a Lelkünk mélyén érezzük, nem véletlenül.
Ha visszatekintek, meg kell állapítanom, még ha az adott pillanatban nem is így éreztem, minden tökéletesen jókor esett meg velem. Ha csak egy apró töredék részlet mást lett, már nem az lennék, aki most vagyok. Életünk minden percében tanulunk valamit.
Hálás vagyok, amiért megértettem, minden úgy jó, ahogy van! Véletlenek nincsenek!