2012. január 30., hétfő

Megszületünk, élünk, meghalunk….

Nagymamám 89 évesen elhagyta a földi létet.
Szomorú vagyok, mert hiányozni fog, de örülök, mert keveset szenvedett. Ő már a Fény felé tart. Imádkozom, ne visszafelé tekintsen és haza találjon.  Meggyújtom a gyertyát és rá gondolok. Ő már boldog.

Hálás vagyok, amiért utolsó perceiben nem volt egyedül.

Hálás vagyok, mert élt és életem része volt. Szívemben és Lelkemben őrzöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése